A természet olykor kegyetlen törvényei

A minap rendkívül érdekes és elgondolkodtató szituációba kerültem. Kertes házban élek, nagy udvarral és még nagyobb kerttel. Bevallom őszintén, hogy nagyon szeretek a kertben/udvarban szöszölni, mert tökéletesen kikapcsol.

Kapálgatás közben arra lettem figyelmes, hogy a kutyáim elkezdenek idegesen csaholni. Láttam rajtuk, hogy nagyon koncentrálnak valamire. Mivel rendkívül feszültnek tűntek, így magamhoz hívtam őket, leültettem, és odamentem megnézni, mi lehet az az iszonyúan furcsa és ismeretlen dolog, amire így reagáltak. Tudtam, hogy nem macska lesz, mivel a miénket nem bántják, a szomszédoké pedig be se meri tenni a lábát a területükre.

Szóval odamentem, és igen nagy meglepetésben volt részem. Sajnos már évek óta nem láttam őket, de most újra megjelentek.

Egy háromtagú süncsalád hevert a földön összegömbölyödve, hangosan fújtatva. Ők is rendkívül izgatottak voltak, nem hiszem, hogy számítottak arra, hogy kutyákkal fognak találkozni.

A kutyák nem támadták meg őket, mert annak nagyon komoly és súlyos következményei lehettek volna. Senkinek sem kívánom azt a fájdalmat, amit a sünök tüskéi tudnak okozni.

Vannak azonban esetek, amikor a kutyákat ez sem akadályozza meg abban, hogy ösztöneikre hallgatva szét akarják szedni őket. És a fájdalom ellenére bizony megesik, hogy a kutya kiforgatja a sünt a begubózott állapotából és megfojtja.

Esetünkben szerencsére nem történt ilyen.

Menjetek utatokra!

A kutyákat beküldtem a helyükre, odaadtam nekik a kedvenc játékukat, majd becsuktam a kertkaput, hogy ne is tudjanak kijönni. Mindezt azért, hogy hagyjam a süncsaládot szabadon haladni az útján. Bármi is legyen az úti céljuk.

Nem akartam beleavatkozni a dolgukba, nem szedtem össze őket azonnal, és nem rohantam velük nyomban az állatorvoshoz.

A természet szabályait tisztelni kell. Kizárólag csak akkor avatkozzunk bele, ha nincs más választás.

Ebben az esetben ez volt a legtöbb és a legjobb, amit tehettem.

Más a helyzet azonban akkor, ha egy árva, sérült, vergődő állatról van szó. Alkalomadtán ezzel is találkozhatunk a mindennapokban.

A macskák kifejezetten szeretnek vadászni. A miénk legalábbis képes órákon keresztül madarászni. Sajnos alkalmanként sikerül is elkapnia egyet.

Mit is csináljak?

A minap egy rigófészekből ugrasztotta ki a repülni még nem igazán tudó kis fiókát. Be kell vallanom, hogy tanúja voltam az esetnek, és ami azt illeti, rettenetesen mérges is lettem a macskára. Sajnos azonban nem érkeztem időben, hogy egyáltalán ne tudja megbolygatni a fészket. Mire odaértem, az egyik fióka már kizuhant. Erre ösztönösen cselekedtem. Levettem a papucsomat és megcéloztam a macskát. Nem sikerült eltalálnom ugyan, de legalább meglepődött és hagyta is az egész dolgot.

Nem tudtam eldönteni, hogy mitévő legyek. Ha ott hagyom a fiókát a földön, akkor macskaeledel lesz belőle. Visszatenni a fészekbe nem tudtam, mert az odú olyan magasan volt a fa törzsébe fúrva, hogy képtelenség lett volna elérni. Nincs akkora létrám.

Így hát nem maradt más választásom, minthogy szakember segítségét kérjem. Felhívtam az állatorvosunkat, hogy megkérdezzem, mi is a teendő ebben az esetben. Azt javasolta, hogy vigyem el a kis szerencsétlent a közeli településen lévő állatkertbe, ott majd gondozásba veszik.

Cselekedjünk ilyen esetekben mindig így. Bízzuk ezeknek az állatoknak az életét azokra, akik értenek a gondozásukhoz.

Mentett cicák, kutyák

Amennyiben árva, kidobott kutyust vagy cicát találunk, akkor fogadjuk be őket, ha tehetjük. Nincs hálásabb egy mentett állatnál. Természetesen azért konzultáljunk állatorvossal is.

Vigyázzunk a sünökre!

Egy fontos kérést hagytam a végére: kérlek titeket, hogy nagyon figyeljetek oda a sünökre! Az ember térhódítása miatt rendkívüli módon lecsökkent az életterük. Mielőtt bármit is kezdenél az őszi avarkupaccal, mindenképpen mozgasd át. Előszeretettel bújnak el benne.

A másik fontos dolog pedig, hogy gyakran megjelennek az utakon. Legyünk nagyon óvatosak! Ha látjuk, hogy éppen egy átszeli az utat, akkor álljunk meg, kapcsoljuk be az elakadásjelzőt, várjuk meg, hogy átmenjen. Óvjuk őket, míg lehet!