Rossz kutya nincs 2 – ugrálás kezelése

Az előző bejegyzésben már beszéltünk arról, hogy a kutyák nem akarnak szándékosan rosszak lenni, egyszerűen csak kiélik azokat az energiáikat, amiket nem tudnak másképp levezetni. Ilyen pl. a felugrálás, amit izgalmukban csinálnak, ha megjövünk vagy sétára indulunk, vagy a kedvenc játékával játszunk vele. Az ugrálás, nyafogás kezelése fontos és érdemes mihamarabb felállítanunk az ezekkel kapcsolatos szabályokat.

Ezek a viselkedési problémák akár rögzülhetnek is, ha nem tesszük meg a megfelelő lépéseket időben. A kutyáknak igazán semmi másra nincs szükségük, csak hogy érezzék, hogy a gazdijuk a főnök. Ha ez nem így van, akkor átveszik az irányítást, ami a legtöbb baj forrása.

Ugrálás, felugrálás helyes kezelése

Mi történik, amikor hazaérsz a munkából és belépsz a kapun vagy az ajtón?

Biztos vagyok benne, hogy sokaknál a kutya örömében azt se tudja, hogy ugráljon a gazdájára. Legtöbben ilyenkor úgy reagálnak, hogy a nevén szólítgatják a kutyát, esetleg megsimogatják a fejét, csicseregnek neki, megfogják a nyakörvet és közben kedvesen beszélnek neki. Mindezzel persze megerősítjük benne ezt a rossz szokást.

Ha ez hosszú távon így folytatódik, akkor nem lesz változás. Sőt, ez a viselkedési forma rögzülni fog.

Hogy miért? Azért, mert lesarkítva, a kutyának teljesen mindegy, hogy pozitív vagy negatív figyelmet kap, csak kapjon. És amennyiben megkapta, akkor azt a viselkedést elfogadhatónak tartja.

A legjobb, amit ilyenkor tehetsz, hogy amikor kinyitod a kaput vagy az ajtót, akkor rá se nézel a kutyádra. Határozottan haladj a bejárat felé, ne szólj hozzá, ne nézz rá, ne érintsd meg. Bemész a házba, lakásba, teszed a dolgod, miközben a kutya is megnyugszik. Amikor ez megtörténik, akkor hívd oda magadhoz, hogy végre jó alaposan megölelhesd és játszhass vele.

Igen, talán kegyetlenül hangzik, de ha egyszer letisztázzuk a kutyával, hogy simogatás kizárólag akkor van, amikor mindenki megnyugodott, akkor később már nem kell ilyen problémával küzdenünk. Így a kutya a nyugalmi állapotot kapcsolja a simogatáshoz, nem pedig a felpörgött, neveletlen hozzáállást.

Amennyiben a kutya ugrálna rád, miközben mész be, akkor lábbal háríts vagy fordulj el úgy hogy ne legyen sikeres a támaszkodása, és szólj rá, hogy ne csinálja. Ugye ebben az esetben jönnek jól a megtanított vezényszavak!

Fontos azonban kiemelni, hogy a „nem” vezényszó szinte soha nem áll egymagában, mindig adunk mellé valamilyen utasítást.

Ebben az esetben mondhatnánk a következőt: Nem ugrál, ül!

Se nyüszítés, se ugrálás

Képzeljük el, hogy a kutyusunk számára micsoda izgalmi állapotot jelenthet az, ha végre hazaérünk a munkából. Számukra a munkaidőnk egy örökkévalóságnak tűnhet.

Emiatt természetesen azt se tudja, hogy ugorjon ki a bőréből, ugasson, vonyítson, amikor belépünk az ajtón. Ennek természetesen sem mi, sem a szomszédok nem örülnek. Ez is egy olyan viselkedési forma, amiről le kell szoktatni a kutyát.

A legfontosabb, hogy elérjük náluk, hogy a távozásunkat és az érkezésünket is teljes nyugalommal vegyék tudomásul anélkül, hogy szétrobbannának izgalmi állapotukban.

Ez egy nagyon hosszas folyamat, aminek során rendkívül tudatosnak, következetesnek és határozottnak kell lennünk. Ha megtanulja a kutya, hogy mit várhat tőlünk – vagyis hogy amikor hazaérünk és ő nyugodt marad, akkor kap simogatást –, akkor ez az érkezésünknek szóló izgalmi állapot teljesen visszaszorul.

Nem arra kell gondolni, hogy a kutyánk ezek után tudomást sem vesz rólunk, mindössze csak lényegesen nyugodtabban fog reagálni a hazatérésünkre vagy távozásunkra, mint korábban.

Az ugrálás gyerekes csíny, hiszen még csak kölyök

Legalábbis annak tűnhet, de érdemes komolyan venni.

A leggyakoribb hiba, hogy amikor még kölyök a kutya, nem is vesszük annyira komolyan, hogy ugrál ránk, ugat, stb. amikor hazaérünk. Viszont ha nem kezeljük ezt a problémát az adott pillanatban, akkor súlyos viselkedési problémák rögzülnek a kutyánál.

Gondoljunk csak bele, hogy az a kis kölyök egyszer felnő. Lesz belőle egy hatalmas, nagy testű kutya, aki ha rád akar ugrálni, akkor karmolni fog, esetleg fellökni. 3 max. 4 hónapos korban már érdemes ezekre figyelni.

A lényeg az, hogy komoly sérüléseket okozhat, ha a kutya izgalmában összevissza ugrál, megkarmol, elránt minket. Éppen ezért meg kell tanítanunk nekik, hogy nyugodtan is várhatnak minket, nem kell idegeskedniük emiatt. Persze ehhez a gazdinak is ott kell lennie fejben és sok-sok gyakorlásban, munkában.

Ezeket a viselkedési problémákat a legjobb megelőzni, viszont ha már kialakult, akkor korrigálni. A következőkben erre fogunk tippeket, tanácsokat adni.