Az új állatvédelmi törvény: amiről beszélnünk kell és érdemes

Hazánkban 2022. január 1-jén lép életbe az új állatvédelmi törvény. Éppen ideje volt, hiszen számtalan állattartással kapcsolatos dolgot szigorúbban szabályoz, mint korábban bármikor. Nem hiába nevezik Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvényének.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy miért is kavart ilyen nagy port az új törvényjavaslat?

Nos, Magyarország lakosságának egy része bizony igencsak régimódi elveket vall, ha állattartásról van szó. Éppen ezért hatalmas lemaradást kell ezen a területen behoznunk. Ennek a célnak az eléréséért született meg ez az törvényjavaslat.

A nagyszüleim is így csinálták…

Hazánkban az állatok tartásának – a hagyományok és szokások szerint – mindig célja és oka van. Kutyát azért tartunk, hogy házat őrizzen, macskát, hogy egeret fogjon, a haszonállatokat pedig azért, hogy legyen mit enni.

Kevés az az ember – de reméljük, hogy mind több és több lesz belőlük –, aki pusztán szeretetből, az állatoktól kapott szeretetért tartják őket.

Ebben a tekintetben az ország két részre szakadt.

Sok ember az állatot, főleg a kutyát vagy macskát, szeretetből tartja. Ők jelentik számára a mindent, családtagként tekint rájuk.

Az ilyen gazdik igyekeznek mindent megadni a kis kedvenceiknek. Ételt, italt, játékot, és ami a legfontosabb: sok-sok szeretetet, odafigyelést.

Azonban Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár az állatok és a jogaik védelme. A megszokásokhoz ragaszkodva a mai napig számtalan ember láncon tartja a kutyáját. Jó esetben nem félméteres láncon, hanem kicsit nagyobb mozgásteret hagyva neki. A lyukszerű kennelekről ne is beszéljünk!

Akkor szembesülhetünk ezekkel leginkább, amikor a sajtóban vagy a közösségi médiában megjelennek fotók az illegális szaporítótelepek felszámolásáról. Az ember szíve megszakad a szerencsétlen állatok láttán. Ugyanakkor dühös is lesz, azt kívánva, hogy az állatkínzó kerüljön börtönbe.

Állatkereskedelem, szaporítás – biznisz

Mivel az emberek egyre nagyobb százaléka szeretne állatot tartani – és itt most nem csak a kutyákra, macskákra gondolok –, így sokan jól jövedelmező üzletet látnak a kis- és egzotikus állatok szaporításában, illetve a velük való kereskedelemben. De sajnos az sem ritka, hogy viadalokra használják az állatokat.

Sajnálatos ezt kimondani, főleg a 21. században, de bizony még ma is vannak olyan emberek, akik tenyészállatként, pénzforrásként tekintenek az állatokra, mit sem törődve azzal, hogy azoknak milyen igényeik, érzéseik lehetnek/vannak.

Rendkívül fontos előrelépés az, hogy az utóbbi időben egyre felkapottabb téma az állatvédelem hazánkban és hogy törvényi keretek közé van foglalva az, hogy mi is számít állatkínzásnak, és hogy ezekben az esetekben milyen büntetés jár. A törvény életbe lépésétől kezdve több évnyi letöltendő börtönbüntetés is kiróható.

Az első lépések megtörténtek, most a következő lépés, hogy ezeket gyakoroljuk is a büntetőeljárások során. A hazai bírók közt is sok konzervatív ember van, akik hajlamosabbak az enyhébb büntetéseket kiszabni, mint pl. a felfüggesztett vagy sima pénzbüntetés a letöltendő helyett még a durvább esetekben is.

Az új állatvédelmi törvény és a morális kérdések

Komoly problémák vannak egy társadalmon belül, amíg bizonyos emberek számára az semmilyen etikai és morális problémával nem jár, hogy valaki mérget tesz ki állatoknak, megfogja a kóbor kutyákat, macskákat, vagy a beteg madarakat és megkínozza őket.

Az sem ritka, hogy a közösségi oldalakon hatalmas felháborodást keltve terjednek olyan videók, ahol a minősíthetetlen tulajdonos jól megbünteti és móresre tanítja az állatát (aki nem mellesleg bele is pusztul a „nevelésbe”), mert az nem úgy viselkedett, ahogy ő elképzelte. Éppen az ilyen lelketlen emberek miatt kell, hogy igenis szigorú törvényi keretei legyenek az állattartásnak. Igenis kerüljön börtönbe, aki állatokat kínoz vagy mérgez meg!

Az állatok ugyanolyan részei a természetnek, mint mi. Éppen ezért megérdemlik és kijár nekik a mérhetetlen tisztelet és megfelelő bánásmód, valamint a sok-sok szeretet.

Nem azt érdemlik, hogy magukra hagyjuk és kidobjuk őket, ha már nem felelnek meg az elvárásainknak vagy csak simán már nincs hasznunk belőlük. Azzal, hogy elnyomtuk a vadász énjüket és folyamatos táplálékforrást biztosítunk számukra, fedelet adtunk a fejük fölé, stb. felelősek lettünk értük egy életre, hiszen jól boldogultak ők nélkülünk is. Nekünk volt szükségünk rájuk, hogy szolgáljanak, segítsenek minket évszázadokon át. Milyen dolog ezek után így bánni velük?!

Az új állatvédelmi törvény elfogadása nagy előrelépés mind az állatvédők, mind a civil szektor, mind pedig az állatokat őszinte rajongással szerető emberek, sőt, maguk az állatok számára is.

A törvény még módosítható, igények is vannak ezzel kapcsolatban, ennek ellenére ez egy győzelem az állatok jogainak védelmében. Őszintén reméljük, hogy az új állatvédelmi törvénynek köszönhetően mind kevesebb kóbor, út szélén kidobott, megkínzott, megmérgezett, bántalmazott állatról érkezik majd hír.